Keresés:

A sport története

Mint minden sportág, a lovassport is hosszú utat tett meg az egymás közötti spontán versengéstől a nemzetközileg elfogadott, szigorú szabályok szerint zajló, teljesítményre és rekordra törekvő versenyzésig. Az első lovasversenyt, amelyet a modern lovassport előzményének tartanak, 1864. április 15-én tartották Dublinban. A programban díjlovaglás és terepverseny szerepelt. Ezt követte a Párizsban, 1866-ban tartott verseny, amely a következő években ötfordulós sorozattá fejlődött. Az első osztrák-magyar lovasversenyre 1873-ban, Pozsonyban került sor, majd 1874-től minden évben, Bécsben tartottak díjlovagló és díjugrató versenyt. Belgiumban 1881-ben, Olaszországban 1884-ben, Hollandiában 1886-ban, Németországban 1894-ben volt lovasverseny. A díjlovaglásokból, különböző követelményű díjugratásokból, fogatmérkőzésekből álló versenyt francia nevén ?concours hippique?-nek hívták. Ez a név maradt fenn a lovasversenyek rövidítésében: CH.A 19. században nemigen fordultak elő nemzetközi versenyek. Az elsőre az 1900-as párizsi világkiállítás alkalmával került sor, de csak a lovaspóló volt olimpiai szám. Az osztrák-magyar monarchia lovasai pedig első alkalommal az 1902-ben tartott torinói versenyen mérkőztek más nemzetek lovasaival. A londoni olimpia előkészülete idején (1907-ben megtartott Horse Show) már foglalkoztak a gondolattal, hogy a svéd Clarence Rosen gróf javaslatára a lovaglást isaz olimpiai számok közé veszik, amire gróf Andrássy Géza, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke egy tiszteletdíjat adományozott. A díjat 1912-ben nyerte el Jean Cariou (FRA) százados, jelenleg Lausanne-ban őrzik, az Olimpia Múzeumban.

Noha az olimpián nem került sor lovasversenyre, egy évvel később, 1909-ben a londoni Olimpia Hallban, az International Horse Show keretében 3-3 lovassal Argentína, Belgium, Franciaország, Kanada, Olaszország, Nagy-Britannia között rendezték az első csapatversenyt. A szakirodalom ezt a versenyt tartja az első Nemzetek Díja versenyszámnak, amelyet még ugyanez évben az olaszországi San Sebastianban 5 fős équipek nemzetközi versenye követett. Az első világháború előtti, majd a háborút követő néhány évben a nemzetközi lovasversenyeken a résztvevő országok 2-4 lovasából álló csapatai közti versenyre a programban szereplő egyik legnehezebb versenyszámot hirdették meg, amelyet a rendező ország díjugratási feltételei, elbírálása szerint bonyolítottak le. A versenyek egységes szabályozására csak világháború után hozták létre a sportágak nemzetközi szervezetét, köztük a Nemzetközi Lovas Szövetséget (Fédération Equestre Internationale, FEI) 1921. november 21-én, Párizsban. Valamennyi nemzetközi szövetség előírása volt a nemzeti szövetségek megalakítása. A Magyar Lovas Szövetség elődje, a Magyar Lovassport Egyesületek Országos Szövetsége 1924. február 29-én alakult meg, azonban csak 1927. április 8-án vették fel a FEI tagjai sorába.


A FEI első tevékenysége az 1924-ben, Párizsban megrendezésre kerülő olimpián tartott lovasversenyek követelményeinek és elbírálásának kidolgozása volt. 1925-ben szabályozta a nemzetközi lovas mérkőzések megrendezésének feltételeit, elkészítette a nemzetközi szabályzatot, amelynek a nemzeti szövetségek szabályzataiban is érvényesülni kellett. A versenyeken szerzett tapasztalatok alapján ezek a szabályok évről-évre változtak, korszerűsödtek. Így a csapatverseny, a Nemzetek Díja feltételei sem voltak egyértelműen meghatározva. A magyar lovasok először 1924-ben, Berlinben indultak nemzetközi lovas mérkőzés csapatversenyében.


Magyarországon 1926-ban, a Margitszigeten rendeztek először nemzetközi díjugrató versenyt. A Kőbányán megnyitott Mezőgazdasági Kiállítás területén levő bemutató tér lovas pályáján tartották meg 1929-ben az első Nemzetek Díja versenyszámot. A következőre az 1935-ben rendezett nemzetközi találkozó nyitott alkalmat. A külföldi nemzetközi mérkőzéseken a magyar csapat több-kevesebb sikerrel rendszeresen indult. A két háború közti időszakban egy alkalommal, 1931-ben, Salzburgban nyert első díjat a Kánya Antal, Odescalchi Miklós, Platthy József és Schaurek Ottmár alkotta csapat, míg Schaurek Ottmár 1935-ben Aachenben volt egyéni győztese a számnak. A háború által megszakított lovasversenyek 1948-ban kezdődtek újra. A magyarok részére nem hivatalos nemzetközi mérkőzésen való részvételre csak 1953-ban került sor első alkalommal, Bukarestben. A Nemzetek Díja szabálya szerinti csapatversenyt a magyarok nyerték. Az 1956-os stockholmi lovas olimpiára készülő magyar csapat első hivatalos nemzetközi mérkőzésen való részvételére 1955-ben, Belgrádban került sor. 

© Magyar Lovas Szövetség | Minden jog fenntartva | Oldaltérkép | Grafika és szerkesztés: Win-Win Position Kft.
Archívum